Biologia.freewb.hu

 

Az egyed feletti szerveződési szintekkel az ökológia foglalkozik. Itt már az egyed élőhelyét, vagy külső tényezőket tanulmányozzák. Az ökológia szó görög eredetű (oikosz: háztartás, logosz: tudomány).

Miután végig tárgyaltuk bolygónk élőlényeit, nézzük meg hogyan is szerveződnek a bizonyos egyedek. Először is, mi az az egyed? Az egyed a biológiai szerveződés egysége, környezetétől elhatárolható. A fenotípusukban megegyező egyedeket soroljuk egy fajba. Mint korábban írtam, a faj olyan élőlények összessége, amelyek lényeges külső és belső tulajdonságaikban megegyeznek, származásuk azonos, és egymással szaporodva termékeny utódokat nemzenek. Populáció (az ökológia alapegysége) alatt a fajhoz tartozó egyedek tényleges szaporodási közösségét értjük.  A társulás több fajhoz tartozó populációk térben és időben való együttléte. Ezeket a társulásokat különféle külső tényezők befolyásolják (víz, napfény, hőmérséklet). Földünkön továbbá biomokat különböztetünk meg. A biomok a tásulások zonálisan megtalálható egységei, kontinenseken haladnak át. Minden éghajlati öv (többnyire) egy-egy biomnak felel meg. A biom fölött már csak a bioszféra áll, amely a legnagyobb rendszer. A Földnek azt a részét foglalja magában ahol kialakult élet, ez körülbelül tengerszint feletti 9000 méter, és tengerszint alatt 9-10000 méter.  

Populáció

A populációk rendezett csoportjai az életközösségek. A populáció egy adott faj mennyiségét és minőségét határozza meg egy adott területen. Mennyisége alatt az egyedek számát, sűrűségét, minőség alatt a térbeli eloszlásukat értjük. Az egyedsűrűség egy egységnyi területen mutatja be az egyedek előfordulását, míg a térbeli eloszlás egy területen való benépesítést jelenti.

Térbeli eloszlások:

         szabályos            véletlenszerű/szabálytalan      csoportosuló                  szigetszerű

 A populációkat nagyban befolyásolják különböző hatások. Az egyedszám változása függ: 

- a természetes szaporulattól: születések száma, halálozások

- a szaporodóképességtől: nemek aránya, egyedek életkora, termékenység

- a vándorlásoktól: ki- és bevándorlások

- környezet eltartóképességétől: a természet csak egy bizonyos számú egyedet tud eltartani egy adott helyen

 

A populációk kihatnak egymásra, kölcsönhatásban vannak. Ezek fajtáit +(előnyös);-(hátrányos);0(nem hat ki rá, semleges) rendszerben szemléltetik. 7 fajtáját különböztetjük meg:

(+;+) Szimbiózis (mutualizmus): a kölcsönhatás mindkét egyed számára előnyös. Ezek lehetnek ideiglenesek, vagy egy életre szólóak, ami a növényeknél jellemző  (pl.: fenyőfák-gombák, hangyák-levéltetvek)

(+;-) Élősködés (parazitizmus): a kölcsönhatás egyik egyed számára előnyös, másik számára hátrányos. Egy parazita és egy gazdaszervezet között jön létre. Ez lehet táplálkozás vagy szaporodás miatt. A gazdaszervezet a szerves anyagait fogyasztó parazitát általában nem észleli. Paraziták megkülönbözetetése sok féle módon történhet: nem mindegy, hogy a test külső vagy belső felszínén élősködnek. A növényeknél megkülönböztetünk parazita (aranka) és félparazita (fagyöngy) fajokat, aszerint, hogy képesek-e a parazitizmus mellett önállóan előállítani szerves anyagokat (pl.: fotoszintetizálnak), vagy teljesen a gazdaszervezetre vannak utalva (pl.: bolha-kutya, fürkészdarázs-méhek)

(+;-) Zsákmányszerzés (predáció): a kölcsönhatás itt is előnyös az egyik populáció számára, míg a másiknak hátrányos. Táplálékszerzésként is nevezhetjük. Nem csak a húsevők zsákmányszerzése, hanem a növényevőké is predációnak minősül (pl.: tehén-fű, oroszlán-zebra)

(+;0) Asztalközösség (kommenzalizmus): a kölcsönhatás során az egyik populáció egyedei "jól járnak", míg a másik populációra nincsenek kihatással (pl.: harkály által kialakított faodúk, melyekbe a cinkék beköltöznek, cápák-kalauzhalak)

(0;0) Neutralizmus: a populációk között nem vagy csak nagyon kis mértékben történik kölcsönhatás. Általában a dögevőket és az ürülékevőket sorolják ide, de szembeállíthatunk két olyan populációt is, amelyek nem gyakorolnak egymásra semmiféle hatást (pl.: erdei pajzsika-réti sas, szarvas-ganajtúró bogár)

(-;0) Antibiózis (amenzalizmus): a kölcsönhatás során az egyik egyed gátolja, vagy ellehetetleníti a másik populáció számára az életműködéseket, fejlődést. Ezt vagy egy bizonyos anyag termelése teszi, vagy pedig a környezeti tényezőktől fosztja meg a másik egyedet (pl.: magas fák a dzsungelben ellehetetlenítik a fiatalabb növények fényhez való jutását, penészgomba által termelt penicillin elpusztít a környékén élő egyes baktériumokat)

(-;-) Versengés (kompetíció): a populációk oda-vissza negatívan hatnak egymásra. Ez általában két, részben ugyanolyan igényű, populáció között jön létre. Azáltal hogy a táplálékért, fészkelőhelyért, fényért versengenek, energiát pazarolnak, ráadásul gátolják egymást a növekedésben vagy szaporodásban (pl.: cinege-veréb, fa-lián)