Biologia.freewb.hu

 

Evolúció

Az evolúciónál megkülönböztetjük az úgynevezett biológiai evolúciót, mely az élővilág változásával foglalkozik. Más jelentése  van a természettudományokban az általánosított evolúció, mely alatt az anyagok folyamatos változását értjük. Lentebb az előbb említettel foglalkozom.

Földünk élőlényei folyamatosan fejlődnek, viselkedésben, működésben, felépítésben is. Amelyik faj nem tudja tartani a versenyt környezetével, táplálékával (legyen az növény vagy állat), vagy ellenségével, azok a fajok előbb-utóbb kihalnak. Ezt a fajta fejlődést az akácia példáján mutatnám be. Kezdetben az akácia egy teljesen hétköznapi fa lehetett, amit kedvére lelegelhettek, kidönhettek nagyobb állatok. Két fegyverét vetette be ellenük: a tüskéket, és a hangyákat. Az akáciákon hangyakolóniák laknak, melyeknek a fa védelmet, és nektárt nyújt, cserébe az elefántok ellen védjék meg a fát. A kis állatok a több tonnás állat ormányába bemászva, ahol nem olyan vastag a bőr, csipkedik, ingerlik a bőrét. Az elefántok ezáltal egy életre megtanulják, hogy ilyen fa közelébe ne menjenek. A többi állat ellen tüskéket fejlesztett ki, de a zsiráf ügyesen alkalmazkodott a helyzethez, és ennek tudható be hosszú nyelve is, melyekkel ügyesen kikerüli a tüskéket, és a hangyák is menekülnek a ragadós nyelv elől. Összegezve viszont az akácia ügyesen használja fegyvereit az állatokkal szemben (kivéve a zsiráfot).

A nagyvárosok közelében lévő állatoknak, normális környezetük hiányában, urbanizálódnak, máskülönben elpusztulnak. Egyre több ragadozómadár költözik be a nagyvárosokba, hiszen követték az elszaporodott galambhordákat, és tökéletesen szaporodnak, táplálkoznak a városi körülmények között.

Amelyik állat nem tudja ezt az alkalmazkodóképességet produkálni, az elpusztul. Viszont a többi, életrevaló fajtársa alkalmazkodik, tovább adja génjeit, és az egész faj fejlődik. Ha egy állatfajnak elkülönült populációja van egy másik földrészen, szigeten, akkor azok teljesen más irányba fejlődhetnek, hiszen teljesen más hatással lehet rájuk az ottani környezetük. 

Ezt a szüntelenül folyó fejlődést nevezzük biológiai evolúciónak. Összefoglalva ez lehet lasabb "változgatás", új fajok- vagy régi fajok kihalása, vagy egy fokozatosan változó környezet miatti alkalmazkodás- kihalás (természeti katasztrófa, jégkorszak).

 

Rendszerezés

Földünk temérdek sok élőlénye közt valahogy el kell igazodni, valami rendszert kell kialakítani, amiből minden könnyen megtudhatja, hogy az a faj melyik törzsbe, osztályba stb. tartozik. A fajok rendszerezésénél a fajok közötti kapcsolatokat (leszármazás, rokonság) kutatjuk, fejlődésüket követhetjük, és emiatt nevezzük ezt a rendszert fejlődéstörténeti rendszernek. A rendszerezés egységei:

Birodalom: 3 fő csoportra osztható: archeák, baktériumok, eukarióták; 10-15 éve létezik ez a rendszerezési egység

Ország: 5 csoport, (egyes helyeken 6-7) -- Prokarióták (sejtmag nélküli egysejtűek), Protociszták (egyszerű eukarióták), Flóra (növények), Fungi (gombák), Fauna (állatok); alatta állhatnak alegységek (pl.:alország)

Törzs: közös származású osztályok összessége; alatta állhatnak alegységek (pl.:altörzs)

Osztály: rokon rendekből áll; alatta állhatnak alegységek (pl.:alosztály)

Rend: alatta állhatnak alegységek (pl.:alrend)

Család: alatta állhatnak alegységek (pl.:alcsalád)

Nem-Nemzetség: az egy nembe tartozó fajok szaporodhatnak egymással, viszont az utódok szaporodásra képtelenek lesznek (pl.: ló+szamár=öszvér) alatta állhatnak alegységek (pl.:alnemzetség)

Faj: az alapegység; azoknak az egyedeknek az összessége, melyek leszármazása közös, külsőben, belsőben hasonlítanak, szaporodni képesek, és utódaik szaporodóképesek; alatta állhatnak alegységek (pl.:alfaj-rassz)

(Fajta): ember által kialakított csoport egy fajon belül; különbözhet színezetben, ellenállóképességben, szaporítási különbségekben stb.